Alapvetően a hétfőknek szerintem fontos szerepe van. Hiszen ez a hét első napja, különlegesnek kellene lennie, vagy nem? Mondjuk, különlegesnek épp különleges.. Különlegesen szörnyű. Most komolyan, ez a nap maga volt a pokol. Nem elég, hogy folyamatosan azon az idiótán gondolkodom, (mármint azon a fiún akibe történetesen beleestem) még az is rátesz egy lapáttal a már ígyis méretes kupacra, hogy folyamatosan azt kapom a környezetemtől, hogy mit és hol rontottam el. Most komolyan, nem lehetne egyszer az életben más a hibás, én pedig az, aki az orra alá dörgöli ezt?
Visszatérve Mr.Idiótára.. Ő egy igazi egyéniség, de komolyan. És nem, még magam sem tudom hogy ez jót vagy rosszat akart-e jelenteni. Egyszerűen teljesen más mint a többiek. Kiszámíthatatlan és szinte lehetetlenség elérni, hogy érdekelje valami. Talán épp ezért zúgtam bele ennyire.
1. Senkivel nem törődik - én akarok lenni az egyetlen, akivel igen.
2. Senkit nem keres - én akarok lenni az az egy, akit igen
3. Senki nincs hatással rá - én akarok lenni az, aki igen
4. Senki nem tudja mit akar, mi jár a fejében - az egyetlen akit beavat az életébe
Mellette végre remegnek a térdeim, újra van egy kis izgalom az életemben, akkor is ha egyáltalán nem örömteli. Az ő tüze meg fog égetni, de nem érdekel, akkor is rá van szükségem.
Mert nagyobb érték megszelidíteni egy oroszlánt, mint magadhoz édesgetni egy kézséges ölebet.
Mára ennyi, köszönöm hogy elolvastad:)
~A